Kocsis Géza életrajza

Kocsis Géza könyvtár

Beosztás: csoportvezető könyvtáros

 

Iskolák:

1989–1997 Németh László Gimnázium

1995–1999 Szent István Király Zeneművészeti Szakközépiskola

1997–2002 ELTE BTK orosz, latin szak

2002–2006 ELTE BTK Irodalomtudományi Doktori Iskola, Orosz irodalom és irodalom­kutatás program. A disszertáció címe: „Szabadulás”-történetek Turge­nyev Tavaszi vizek című elbeszélésében. Az antik örökség újraírási formái a kultúra folya­matában

 

Kutatási terület:

  • XIX. századi orosz irodalom
  • Irodalomtörténet, irodalomelmélet, irodalom- és kultúraszemiotika

 

Tudományos tevékenység:

  • Az Észt–Magyar Bilaterális Együttműködés keretei között működő Akadémiai Kutatócsoport tagja 2010-től
  • Részvétel nemzetközi kollégiumokon az ELTE BTK Orosz Nyelvi és Irodalmi Tanszékén, az Eötvös József Collegium Orosz Filológiai Műhelyében és a Tartui Egyetem Szemiotika Tanszékén (University of Tartu, Department of Semiotics)
  • Részvétel az ELTE Eötvös József Collegium Orosz Filológiai Műhelyének munkájában
  • OTKA kutatási pályázat 2002–2005: „Turgenyev prózapoétikájának antik irodalmi gyökerei” (kutatásvezető: Dr. habil. Kroó Katalin, ELTE BTK Orosz Nyelvi és Irodalmi Tanszék)
  • Pro Renovanda Cultura Hungariae Diákok a tudományért pályázat 2001: kutatásvezető

 

Oktatási tevékenység:

  • orosz és világirodalmi, irodalomtörténeti kurzusok az ELTE BTK Orosz Nyelv és Irodalom Tanszékén, valamint az ELTE Eötvös József Collégiumában

 

Konferenciák, előadások:

  • 2003. Erkölcs-, művészetfilozófiai és -nevelési konferencia, Kaposvár
    Az előadás címe: A jogszerűség és a sorsszerűség kérdései Turgenyev Tavaszi vizek című elbeszélésében
  • 2007. Русский язык в начале XXI века [Az orosz nyelv a XXI. század elején], Pécs, Pécsi Tudományegyetem
    Az előadás címe: Трансформация истории-„inclusa” в „Хозяйке” Достоевского [Az „inclusa” történetének transzformációja Dosztojevszkij A háziasszony című elbeszélésében]
  • 2011. Orosz irodalom és a társművészetek II. Művészet és tudomány: Irodalom – zene – matematika, Budapest, ELTE BTK

Az előadás címe: Zene, színpad, zenés színpad – operajelenetek „színrevitele” Turgenyev prózájában

  • 2012. International Conference „Cultural Polyglotism” Dedicated to Juri Lotman’s 90th Anniversary, Tartu (Észtország), University of Tartu

Az előadás címe: «Язык» музыки в литературном тексте как код модели культуры (с примерами из творчества Тургенева и Чехова) [A zene „nyelve” az irodalmi szövegben mint a kultúra modelljének kódja (Turgenyev és Csehov művészetéből vett példákkal)]

 

 

Publikációk:

Tanulmányok

  • Аспекты перакладу на сучасныя мовы сярэднавечнае лацінамоўнае паэмы Міколы Гусоўскага “Carmen de statura feritate ac venatione bisontis” (разам з Валянцінай Мароз, Берасьце). In: Laczházi Aranka, Szmolinka Eszter, Zoltán András (szerk.) A Litván Nagyfejedelemség és a mai Közép- és Kelet-Európa nyelvei: analógiák és folytonosság. Az 1998. május 25–26-i konferencia anyaga. Bp., 1998. 35–39.
  • Horatius és Puskin költői halhatatlansága mint az irodalmi hagyomány része. In: Kroó Katalin (szerk.) Első század. Bp., 2002. 79–108.
  • Intertextualitás és műfajpoétika Turgenyev Tavaszi vizek című elbeszélésében. In: Kroó Katalin (szerk.) Ösvények Turgenyev és Dosztojevszkij művészi világához. Bp., 2004. 81–104.
  • A jogszerűség és a sorsszerűség kérdései Turgenyev Tavaszi vizek című elbeszélésében. In: Az erkölcs szépsége. A kaposvári Erkölcs-, művészetfilozófiai és -nevelési konferencia előadásai. Kaposvár, 2005. 573–589.
  • Aeneas, „a sors embere”. In: Ferenczi Attila (szerk.) A rejtélyes Aeneis. Bp., 2005. 189–196.
  • Narrációs módozatok az intertextualitás tükrében (Turgenyev: Tavaszi vizek). In: Kovács Árpád (szerk.) Puskintól Tolsztojig és tovább... Bp., 2006. 333–351.
  • Поэтическое бессмертие Горация и Пушкина как часть литературной традиции. In: Torop Peeter – Kroó Katalin (szerk.) Russian text (19th century) and antiquity. Bp.–Tartu, 2008. 102–127.
  • Интертекстуальность в свете поэтики жанра в повести И. С. Тургенева „Вешние воды”. In: Torop Peeter – Kroó Katalin (szerk.) Russian text (19th century) and antiquity. Bp.–Tartu, 2008. 207–235.
  • Трансформация истории-„inclusa” в „Хозяйке” Достоевского. In: Povarnyicina Marina (szerk.) Русский язык в начале XXI века. Проблемы развития, функционирования, преподования. Материалы международной научной конференции, посвященной Году русского языка. Печ, 2008. 84–89.

Átdolgozott változata In: Kroó Katalin – Avramets Irina (szerk.) In honour of Peeter Torop 60. A collection of papers from young scholars. Bp.–Tartu, 2010. 64–73.

  • A zenés színház megjelenése Turgenyev Tavaszi vizek című elbeszélésében. In: Kroó Katalin – Hajdu Péter (szerk.) Elbeszélés a 19. és 20. század fordulóján. Narratív párbeszédek. Bp., 2011. 193–209.

 

Fordítások

  • [Versfordítások]. In: Jūrmale Liene (vál., szerk.) Post modern: modernais pasts. Latviešu jaunākās dzejas izlase (Post modern: modern posta. Válogatás a legújabb lett lírából). Szombathely, 2005.
  • Toporov V. N. Aeneas, a sors embere. A „földközi-tengeri” perszonológia kérdéséhez – V. fejezet. A „sors szövege”. In: Ferenczi Attila (szerk.) A rejtélyes Aeneis. Bp., 2005. 197–211.
  • Lotman Ju. M. Lermontov költői deklarációja. A zsurnaliszta, az olvasó és az író. In: Kroó Katalin (szerk.) Bevezetés a XIX. századi orosz irodalom történetébe. Bp., 2006. I., 265–282.
  • Torop Peeter. A hősök átalakulása F. Dosztojevszkij Bűn és bűnhődés című regényében. In: Kroó Katalin (szerk.) Bevezetés a XIX. századi orosz irodalom történetébe. Bp., 2006. II., 508–520.
  • Torop Peeter. Szimultaneitás és dialogicitás Dosztojevszkij poétikájában. In: Kroó Katalin – Bényei Tamás (szerk.) Utópiák és ellenutópiák. Bp., 2010.

 

Lektorálás

  • Torop Peeter – Kroó Katalin (szerk.) Russian text (19th century) and antiquity. Bp.–Tartu, 2008.
  • Ágoston Magdolna (szerk.) Tanulmányok Oroszország múltjából. A 2003–2005-ben megtartott Interdiszciplináris Professzori Szemináriumok anyaga. Szombathely, 2008.
  • Kroó Katalin – Avramets Irina (szerk.) In honour of Peeter Torop 60. A collection of papers from young scholars. Bp.–Tartu, 2010 (editing assistant).

 

 

 

 

 
A zongora a zene mikrokozmosza… Az énekeseknek, a fuvolistáknak és fagottosoknak, sőt még a piszton- és üstdobjátékosoknak is kell zongorát tanulniuk, hogy értelmesen kiismerjék magukat munkájukban. (Liszt Carolyne Sayn-Wittgensteinnek)